Üstökösök

Az egyébként meglehetősen unalmas Ausztrál Nagydíj legnagyobb sztorija Lewis Hamilton bemutatkozása volt. A McLaren-Mercedes újonca a harmadik helyet szerezte meg úgy, hogy a verseny kétharmad részében kétszeres világbajnok csapattársa előtt autózott. A briteknél rögtön kitört a Hamilton-mánia, s a szakértők sem győznek áradozni a 22 éves pilótáról. De vajon milyen más üstökösszerű bemutatkozásoknak volt tanúja eddig a Forma-1? Az alábbiakban a sportág történetének legemlékezetesebb debütálásaiból állítottunk össze egy csokorra valót.  Giancarlo Baghetti, 1961 Francia Nagydíj (Reims-Gueux), autója: FISA-Ferrari Giancarlo Baghetti máig az egyetlen versenyző, aki meg tudta nyerni élete első Forma-1-es futamát (természetesen leszámítva Nino Farinát, aki a legelső Forma-1-es futamon diadalmaskodott 1950-ben). Hozzá kell tenni azonban, hogy korábban már indult három a világbajnokságba be nem számító futamon. Ez a diadal egyben 21 futamból álló pályafutása egyetlen futamgyőzelme is maradt. Mario Andretti, 1968 Amerikai Nagydíj (Watkins Glen), autója: Lotus-Ford Andretti az 1968-as Amerikai Nagydíjon mutatkozott be a Forma-1-ben - méghozzá rögtön a pole pozíció megszerzésével. A versenyen az első körben megelőzte Jackie Stewart, ám később ismét visszakapaszkodott a skótra és nagy harcra kényszerítette. A 33. körben azonban kuplunghiba miatt ki kellett állnia a versenyből. Andretti tíz évvel később, 1978-ban Forma-1-es világbajnok lett. Jean Alesi, 1989 Francia Nagydíj (Paul Ricard), autója: Tyrrell-Ford A rendkívül népszerű francia versenyző csodálatos tehetségről tett tanúbizonyságot rögtön az első futamán, amikor az alulfinanszírozott Tyrrell-Forddal a negyedik helyet szerezte meg az 1989-es Francia Nagydíjon. Alesi ugyanezzel a csapattal egyébként 1990 első versenyén, a phoenixi Amerikai Nagydíjon is megvillant: 30 körön keresztül képes volt tartani Ayrton Senna McLaren-Hondáját, sőt, amikor a brazil először megelőzte, visszaelőzte őt. A végén ugyan mégiscsak meg kellett adnia magát Sennának, de második helye - és teljesítménye - így is szenzációszámba ment. Alesi a viharos bemutatkozás ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - sokak szerint azért nem, mert mindig szerencsétlenül választott csapatot. Az 1995-ös Kanadai Nagydíjon aratta le Forma-1-es pályafutása első és egyetlen futamgyőzelmét. Michael Schumacher, 1991 Belga Nagydíj (Spa-Francorchamps), autója: Jordan-Ford A 22 éves Michael Schumacher szinte ismeretlenül csöppent a Forma-1-be. Még a boxutcában sem tudtak róla semmit - azokon kívül, akik figyelemmel kísérték a C-csoportos sportautó világbajnokság küzdelmeit. Ehhez képest vasárnap délutánra mindenki róla beszélt. A legelső szabadedzésen a német újonc tizenegyedik lett, az első időmérő edzésen már a nyolcadik - csaknem egy másodperccel csapattársa, Andrea de Cesaris előtt. A második szabadedzésen az ötödik helyet szerezte meg, a második időmérő edzésen a hatodikat (csak Ayrton Senna, Alain Prost, Nigel Mansell, Jean Alesi és Nelson Piquet volt előtte). Az összesített idők alapján a hetedik helyről indulhatott. A vasárnapi warm-up-on már negyedik volt Riccardo Patrese, Mansell és Senna mögött... A verseny rajtjánál feljött az ötödik helyre, de pár száz méter után kuplunghiba miatt kiesett. Az addig látottak azonban elegendőek voltak ahhoz, hogy a Forma-1-es csapatvezetők - köztük Flavio Briatore - felkapják a fejüket. Két hét múlva Schumacher már egy Benettonban ült. Schumacher bemutatkozásában a leginkább lenyűgöző az volt, hogy soha nem járt még korábban Spa-ban (ráadásul ez egy újoncok számára kifejezetten nehéz pálya) és Forma-1-es autót is csak mindössze huszonegynéhány kör erejéig vezetett Silverstone-ban egy rövidke teszt keretében a Jordannel egy héttel korábban. (Akkoriban még nem volt kötelező legalább 300 km-t vezetni a szuperlicencért.) Az ifjú németet ma már elképzelhetetlen hirtelenséggel dobták be a mélyvízbe - és ő azonnal úszott, nem is akárhogyan! Jacques Villeneuve, 1996 Ausztrál Nagydíj (Melbourne), autója: Williams-Renault Jacques Villeneuve csaknem megnyerte első Forma-1-es versenyét, az 1996-os Ausztrál Nagydíjat. Igaz, ehhez az autója is megvolt, hiszen a Williams-Renault dominált az 1996-os szezonban. Mégis remek teljesítmény volt a kanadai versenyzőtől, hogy rögtön első időmérő edzésén megszerezte a pole pozíciót csapattársa, Damon Hill előtt. A versenyen szinte végig vezetett, de aztán öt körrel a futam vége előtt lecsökkent az olajnyomás az autójában, így Hill el tudott menni mellette. Villeneuve nemcsak első versenyét nyerte meg majdnem, de az első világbajnoki szezonját is. Végül meg kellett elégednie a második hellyel Hill mögött. Aztán 1997-ben felért a csúcsra.  Kimi Räikkönen, 2001 Ausztrál Nagydíj (Melbourne), autója: Sauber-Petronas Räikkönen élete első Forma-1-es versenyén a hatodik helyet szerezte meg a Sauber-Petronasszal, ami kisebbfajta szenzáció volt annak tükrében, hogy a finn pilóta mindössze 23 autóversenyen vett részt korábban, ráadásul azt is a Forma-1-hez képest meglehetősen alacsony, Forma-Renault kategóriában. Sokan - köztük a FIA elnöke, Max Mosley is - kritizálták Peter Saubert amiatt, hogy egy ennyire tapasztalatlan versenyzőt szerződtetett a csapatába, s Räikkönen emiatt eleinte csak ideiglenes szuperlicencet kapott. Melbourne-i teljesítményével azonban egy csapásra elnémította a szkeptikusokat. Nico Rosberg, 2006 Bahreini Nagydíj (Manama), autója: Williams-Cosworth Nico Rosberg eddigi legjobb versenye volt bemutatkozó futama. Az 1982-es világbajnok fia a 2006-os Bahreini Nagydíjon a 12. rajtkockából indult, ám a rajt után hibázott és visszaesett a mezőny végére. Innentől azonban emlékezetes teljesítményt nyújtott. Úgy vágott keresztül a mezőnyön, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, s közben számos nagyszerű előzést is bemutatott. Mi több, a verseny leggyorsabb körét is megfutotta - s máig ő a legfiatalabb versenyző, akinek sikerült ez a bravúr. Végül a hetedik helyen végzett csapattársa, Mark Webber mögött. Rosberg egyelőre adós egy a debütáló versenyéhez hasonló teljesítménnyel - bár legutóbbi Ausztrál Nagydíjon fantasztikus módon előzte meg Ralf Schumacher Toyotáját. A 2006-os szezon további részében azonban nem tudott ismét a bahreini futamához hasonló versenyt futni. A hét felsorolt versenyzőből hárman világbajnokok tudtak lenni, egy pedig az aktuális pontversenyt vezeti, s ha ez számít valamit, akkor Hamilton kilátásai nem tűnnek rossznak...